Mag Éva VMTSZ elnök lemondása

A VMTSZ jelenleg prosperáló elnökeként 2021.01.16-ável lemondok megbízatásomról. 2007-ben vettem át az elnöki feladatokat. Ekkor már nyugdíjas voltam. Természetjáró tevékenységem 1973-ban kezdődött. Tevékenyen részt vettem az Ajkai Kórház Se létrehozásában, az Ajka Város és Környéke Természetbarát Szövetség irányításában és csak nem 20 évig vezettem az ajkai Bródy ODK-t. Szerveztem egyesületi túrákat, városi nyílt túrákat és a túramozgalmak teljesítését segítettem gyalogosan és vízen. 1974 óta túravezetőképzéseket tartottam gyalogos szakágban és az adminisztrációját végeztem a kerékpáros és a vízi túravezetői vizsgáknak Ajkán. 10 évig különvonat ment Ajkáról Felső-Csingerbe és az utasok bekapcsolódhattak a túraversenybe. Ez alatt az idő alatt sok-sok segítőm volt.

 Mag Éva VMTSZ elnök lemondása

A VMTSZ jelenleg prosperáló elnökeként 2021.01.16-ável lemondok megbízatásomról. 2007-ben vettem át az elnöki feladatokat. Ekkor már nyugdíjas voltam. Természetjáró tevékenységem 1973-ban kezdődött. Tevékenyen részt vettem az Ajkai Kórház Se létrehozásában, az Ajka Város és Környéke Természetbarát Szövetség irányításában és csak nem 20 évig vezettem az ajkai Bródy ODK-t. Szerveztem egyesületi túrákat, városi nyílt túrákat és a túramozgalmak teljesítését segítettem gyalogosan és vízen. 1974 óta túravezetőképzéseket tartottam gyalogos szakágban és az adminisztrációját végeztem a kerékpáros és a vízi túravezetői vizsgáknak Ajkán. 10 évig különvonat ment Ajkáról Felső-Csingerbe és az utasok bekapcsolódhattak a túraversenybe. Ez alatt az idő alatt sok-sok segítőm volt.

2005-től már megyei szinten is bekapcsolódtam az oktatásba. A megyei szövetség újjá szervezését is hatalmas elánnal kezdtem el. A bázis szervek elmaradt támogatása miatt sok egyesület megszűnt, de sikerült összefogni 12-16 megmaradó csoportot. Jelenleg összedolgozunk a teljesítménytúrák szervezésében és a turista jelzések felújításában. A fogadó órák megtartása is folyamatos. A megyei sportigazgatóság megszűnése után is sikerült biztosítani helyünket a veszprémi sportirodában. Ezért a helyért már fizetni kell bérleti díjat. Nincs megyei és MTSZ támogatás sem, de eddig még tudtuk az anyagi feltélteleket biztosítani. A NEA pályázaton az egyszerűsített változaton indultunk már több éve, hogy biztos legyen az elnyerhető összeg.

Jó kapcsolatot alakítottunk ki az erdészetekkel (Verga Zrt. Bakonyerdő ZRt.) és a katasztrófavédelmi igazgatósággal is. Tagjai vagyunk a Magyar Természetjáró Szövetségnek, az Észak-Dunántúli Területi Természetjáró Szövetségnek és a Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetségnek. 2007-től az elnökség megosztott területen dolgozott. Ez alatt az idő alatt digitalizáltuk az alap dokumentumokat. Elkészült a túravezetői anyakönyv és a turista utak nyilvántartása. 2011 és 2015-ben még elég erőt éreztem az elnöki munkához. 2019-ben már jeleztem, hogy szeretném valakinek átadni a funkciót. Mivel nem volt jelentkező így vállaltam tovább. Már akkor elmondtam, hogy 2 évnél többet nem látok az én életemben aktív munkával eltölteni. Fizikailag már nem vagyok alkalmas vidéken megjelenni. Ebben az értelemben elfáradtam. Igaz, hogy mentálisan még jól érzem magam, de ez már nem elég ilyen feladatra. Lemondok elnöki poziciómról 2021.01.16-ável. Szívesen részt veszek a túramozgalom értékelésében továbbra is, hogy ezzel segítsem bizottsági tagként az új elnökség munkáját. A 2021.év januári küldöttgyűlésén lehetőség lesz az új elnök megválasztására, ezért minden tagszervezet vezetősége gondolkozzon el azon, hogy tudna-e csapatából alkalmas személyt ajánlani. Tisztelettel Ajka 2020.11.01.

 

---

 

Veszprémi Törvényszék 10.Pk.60.086/1991/58.

A Veszprémi Törvényszék a Mag Éva Gizella elnök (8400 Ajka, Béke utca 25.) által képviselt Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség (8200 Veszprém, Wartha Vince utca 3.; megyei nyilvántartási szám: 19-02-0000707) adataiban bekövetkezett változások bírósági nyilvántartásba vétele iránt folyamatban lévő ügyében meghozta a következő

v é g z é s t:

A törvényszék a csatolt okiratok alapján megállapítja, hogy az egyesület 

képviselői: Illána Erzsébet általános elnökhelyettes (an.: Takács Margit) – törölve

Mag Éva Gizella elnök (an.: Simon Matild) – módosítva (megbízás megszűnésének időpontja: 2023.01.19.; képviseleti jogának terjedelme: önálló; képviseleti joga gyakorlásának módja: általános; kivéve: bankszámla feletti rendelkezési jog)

Karácson Sándor szakmai elnökhelyettes (an.: Török Mária) – módosítva (tisztség: alelnök; lakcím: 8200 Veszprém, Haszkovó utca 21/A. Fsz. 1. ajtó; megbízás megszűnésének időpontja: 2023.01.19.; képviseleti jogának terjedelme: különös; ügycsoport: bankszámla feletti rendelkezési jog; képviseleti joga gyakorlásának módja: együttes; képviselőtárs: Mag Éva Gizella elnök, Karácson Sándor alelnök)

Harkai Ferenc Béla alelnök – bejegyezve (lakcím: 8248 Nemesvámos, Pap István utca 72.; an.: Pintér Rozália; magyar adóazonosító jel: 8378114473; megbízás időtartama: határozott idő; megbízás megszűnésének időpontja: 2023.01.19.; képviseleti jogának terjedelme: különös; ügycsoport: bankszámla feletti rendelkezési jog; képviseleti joga gyakorlásának módja: együttes; képviselőtárs: Mag Éva Gizella elnök, Karácson Sándor alelnök)

alapszabálya módosításának kelte: 2019. január 19. – módosítva

Egyebekben a törvényszék az egyesület 2019. január 19. napján megtartott küldöttgyűlésének határozatait – ahol többek között elnökségi és felügyelőbizottsági tagok választására került sor –,

t u d o m á s u l  v e s z i,

és azt az egyesület iratanyagánál elhelyezi.

10.Pk.60.086/1991/58.

2

A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

A bíróság egyidejűleg intézkedik a végzésnek az országos névjegyzék útján való közzététele iránt.

I n d o k o l á s

Az egyesület, mint kérelmező a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján bejelentette és okirattal igazolta, hogy az egyesület nyilvántartási adataiban változás következett be. A változás az egyesület képviseletére jogosultak megbízása megszűnésének időpontját, a törlendő és új képviselő személyét és a létesítő okirat módosítását érintette, valamint elnökségi és felügyelőbizottsági tagok választására került sor.

A bíróság a benyújtott okiratok és a Cnytv. 63. és 67. §-ai, valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) a jogi személy általános szabályai című első része és az egyesületre vonatkozó második része alapján azt vizsgálta, hogy az alapszabály módosítására és az új vezető tisztségviselők megválasztására a vonatkozó jogszabályoknak és a hatályos alapszabálynak megfelelően kerülte sor. Egyebekben a bíróság a változásbejegyzési eljárásban csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a benyújtott okiratokat [Cnytv. 67. § (1d) bekezdés]. 

Fentiekre tekintettel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a módosított adatokat a Ptk. 3:13. § (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vette.

A bíróság a kérelemben foglaltakon túl Mag Éva Gizella elnök és Karácson Sándor alelnök tekintetében a képviseleti jog gyakorlásának módját és terjedelmét a Cnytv. 107. § (3) bekezdés alapján a rendelkezésre álló iratok alapján hivatalból jegyezte be a bírósági nyilvántartásba.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Cnytv. 46/A. § (1) bekezdése zárja ki.

Veszprém, 2019. február 22.

dr. Tóth Péter bírósági titkár

 

....................................................0................................................

 

Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség  

 

VMTSZ    A L A P S Z A BÁ L Y  I. 

Általános rendelkezések

1.§.  1. A társadalmi szervezet neve: Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség (VMTSZ) 

2. A VMTSZ Székhelye: 8200 Veszprém, Wartha Vince u. 3. 

3. A VMTSZ működési területe: Veszprém megye 

4. A VMTSZ alapítási éve: 1990  5. Hivatalos nyelve: magyar   

6. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK: 

Elnök: Mag Éva Gizella    8400 Ajka Béke u. 25. 

Általános alelnök: Harkai Ferenc Béla  8248 Nemesvámos Pap István u. 72.    Szakmai alelnök: Karácson Sándor        8200 Veszprém Haszkovó u. 21/A fsz1.   

7. FELÜGYELŐ  BIZOTTSÁG TAGJAI:   

Elnök: Dürgő Ágnes Sarolta    8400 Ajka Tűzoltó u. 5.               

Tag: Hartig Judit Mária 8200 Veszprém Batthyány u. 46.   

Tag: Komlósiné Bogár Éva 8200 Veszprém Vajda János u. 6.   

2.§.   

1. A VMTSZ jelvénye: Zölddel szegélyezett fehér körmező alsó egyharmadán zölddel rajzolt, egymással kezet fogó két kéz, felettük stilizált hegyvidék. A körmező közepéből egy tőről fakadó 3 szál piros alpesi rózsa, melynek fehér a közepe. A rajzolat körül zöld betűkkel a Szövetség neve. A köriratot nemzeti színű csík szegélyezi. 

2. Zászlaja: nemzeti színű zászló, mindkét oldalának közepén a Szövetség jelvénye. 

3. Pecsétje: Kör alakú pecsét, a bélyegző szélén körbe: Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség Veszprém 1990. A kör közepén a Szövetség jelvénye.   

3.§.   

1. A Szövetség a természetjáró (turista) tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, a természetjáró (turista) szakosztályokat (sportcsoportokat) működtető sportegyesületek, diáksport-egyesületek, valamint a természetjárással rokon jellegű tevékenységet folytató egyéb társadalmi szervezetek önkéntes tömörülésen alapuló megyei szövetsége.   

2.A Szövetség jogi személy. Tevékenységét az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és saját belső szabályzatai alapján fejti ki.  Ű

3. A VMTSZ működése felett a Veszprém Megyei Főügyészség az ügyészségről szóló törvény szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. 

4. A Szövetség a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) alapszabályával összhangban működik. Politikai pártoktól és szervezetektől független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat. 

5. A VMTSZ az 1873 óta alakult magyar természetjáró (turista) szervezetek hagyományainak folytatója és ápolója. 

6. A Szövetség nem nyereségelvű, minden bevételét a természetbarát mozgalom céljaira fordítja. Közhasznú szolgáltatásaiból – a tevékenység jellegéből fakadóan is – nemcsak az MTSZ-tagszervezetek, illetve saját tagszervezeteinek tagjai, hanem bárki más is részesülhet. 

7. A Szövetség közhasznú szervezetként fejti ki tevékenységét.  

 

II.  A Szövetség célja és feladatai  A VMTSZ célja   

4.§.   

1. A természetjárás útján segítse elő az egészséges életmód kialakítását és elterjesztését, a természet védelmét és mindezekhez szükséges feltételek biztosítását. 

2. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti sporttevékenységet (szabadidősport) folytat. 

3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében összefogja és irányítja a szervezett formában végzett természetjárás valamennyi ágazatát, elősegítve egyben az egészségügyi, környezet- és természetvédelmi célkitűzések érvényre juttatását.    A VMTSZ feladata   

5.§.    Ű

1. Közhasznú tevékenységet (sport) vállalva, sportjellegű testedzésre és művelődésre egyaránt alkalmat adó programok szervezésével segítse elő a szabadidő kellemes és hasznos eltöltését, ezzel járuljon hozzá a sportról szóló 2004. évi I. törvényben állami feladatként meghatározott tevékenység eredményes és hatékony ellátásához, keltse fel a természetjárás iránti igényt, növelje a természetjárásba bekapcsolódók számát, tevékenységüket segítse, ösztönözzön a természetjárás rendszeres gyakorlására.  

2. Képviselje a megyében a természetjárás érdekeit. 

3. Közhasznú tevékenységet (környezetvédelem, nevelés és oktatás, ismeretterjesztés) vállalva lássa el a természetjárók, túravezetők képzését.  4. Gondozza a jelzett úthálózatot, a természetjáró létesítményeket, felszereléseket és segítse elő ezek fejlesztését. 

5. Támogassa a természetjáró (turista) szakirodalmat és szaksajtót, működjön közre kiadványaik terjesztésben. 

6. Közhasznú tevékenységet (természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem) vállalva támogassa a környezet- és természetvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket, szervezett, gyakorlati tevékenységgel járuljon hozzá az élő és élettelen természeti értékek védelméhez, valamint környezetvédelmi feladatok ellátásához, és ezáltal a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv., a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv., valamint a polgári természetőrökről szóló 33/1997. (XI.20.) KTM rendelet szerint állami, ill. helyi önkormányzati feladatként előírtak ellátásában működjön együtt a felelős államigazgatási szervekkel. 

7. Alakítson ki, ill. tartson megfelelő kapcsolatot mindazokkal az állami és más szervekkel, ill. szervezetekkel, amelyek elő tudják segíteni a Szövetség céljainak megvalósítását. 

8. A VMTSZ fejlessze a gyalogos, a barlangász, a hegymászó, a kerékpáros, a vízi, a Nordic Walking és a sítúrázó tevékenységet. 

9. A Szövetség, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében — azokat nem veszélyeztetve — létesítményeket, vállalatokat, intézményeket hozhat létre és tarthat fenn, továbbá ilyen célból részt vehet más társadalmi szervezetek, ill. gazdasági társaságok létrehozásában, működésében. 

10. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. 

11. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.   

III.  A Szövetség tagsága   

6. §.   

1. A Szövetség rendes tagja (tagszervezete) lehet a jelen alapszabályt elfogadó és a szövetségi célok megvalósításában tevékenyen részt vevő  Valamennyi törvényesen bejegyzett társadalmi szervezet,  Jogi személyiségű területi vagy szakági, stb. jellegű Szövetség, városi Szövetség civil társaság 

2. A Szövetség pártoló tagja (tagszervezete) lehet:  A Szövetség pártoló jogi tagja lehet minden olyan jogi személy és civil társaság, amely belépésekor együttműködési megállapodásban kötelezettséget vállal a Szövetség erkölcsi és anyagi támogatására.

3. A Szövetség tagszervezete egyidejűleg más társadalmi szervnek is tagja lehet. 

4. A Szövetségbe való belépés  a. A tagszervezet felvételi kérelméről az elnökség dönt.  b. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a Felügyelő Bizottsághoz lehet fellebbezni.   c. A tagszervezetekre vonatkozó adatok nem nyilvánosak.   

5. A tagság megszűnése    (1) A tagsági jogviszony megszűnik        ― a tagszervezet kilépésével        ― a tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével   ― ha a tagszervezet az adott évi tagsági díjat május 31-ig nem fizeti meg ― kizárással  (1) A tagszervezetnek jogszabályt, a Szövetség alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a küldöttgyűlés – bármely tagszervezet, vagy a Szövetség bármely tisztségviselőjének vagy bizottságának kezdeményezésére – a tagszervezettel szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani a tagszervezetnek, hogy előterjeszthesse védekezését. A tagszervezet kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a tagszervezettel írásban közölni kell. A kizáró határozat ellen a Felügyelő Bizottsághoz lehet fellebbezni. A fellebbezéshez csatolni kell a kizárás alapjául megállapított tényállást cáfoló dokumentumokat.  (2) A tagszervezet tagsági jogviszonyát a Szövetség képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.    A tagszervezet jogai és kötelezettségei   

7.§.   

1. A tagszervezet joga:  a) Részt vehet a Szövetség tevékenységében.  b) Választhat  és  MTSZ-tagsággal  rendelkező  tagjai  választhatók  a  Szövetség bizottságaiba.  c) Napirendi javaslatot tehet a küldöttgyűlés előkészítése során, részt vehet a határozatok meghozatalában, a Szövetség tisztségviselőinek megválasztásában. 

2. A tagszervezet kötelezettsége:  a) A Szövetség alapszabályának betartása és tagjaival történő betartatása.  b) A szövetségi célok elérésének, a Szövetség tevékenységének elősegítése, erkölcsi és egyéb támogatása.  c) A küldöttgyűlés határozatában rögzített összegű szövetségi hozzájárulásnak (szövetségi tagdíjnak) évenkénti befizetése.  

3.A pártoló jogi tagok jogai és kötelezettségei:  a) A pártoló jogi tag joga:  — a belépés alkalmával megkötött megállapodás szerint — képviselője útján — közreműködhet a Szövetség szerveinek őt érintő munkájában  — véleményt nyilváníthat, javaslatot, indítványt tehet  b) A pártoló jogi tag kötelezettsége:  — a Szövetség céljainak hatékony erkölcsi támogatása  — a Szövetség tevékenységének a megkötött megállapodás szerinti segítése — a belépési nyilatkozatban vállalt anyagi támogatás teljesítése    IV.  A Szövetség szervezete    8.§.    1. Vezető szervek  a) Küldöttgyűlés, mint a Szövetség döntéshozó szerve  b) Elnökség  2. Felügyelő Bizottság, mint a Szövetség felügyelőszerve  3. Egyéb bizottságok   4. Tisztségviselők    A küldöttgyűlés  

  

9.§.  

  1. A küldöttgyűlést a tagszervezetek egy-egy ─ érvényes MTSZ-igazolvánnyal rendelkező ─ választott küldöttje, valamint az elnökség három tagja alkotja. A küldötteket a tagszervezetek saját szabályozásuk szerint választják meg és hívják vissza.  2. A küldöttgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni.   3. Rendkívüli küldöttgyűlést össze kell hívni akkor, ha a tagszervezetek legalább 1/3-a írásban kéri.  4. A küldöttgyűlést az elnök hívja össze. Az ülés meghívóját az ülés időpontját legalább 15 nappal megelőzően a küldötteknek meg kell küldeni ajánlott levélben. A meghívóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ülés határozatképtelensége esetén, a 15 napon belül ismételten összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.   5. A meghívónak tartalmaznia kell a következőket: -  a Szövetség neve és székhelye  - a küldöttgyűlés helyszíne, időpontja a küldöttgyűlés javasolt napirendje  - határozatképtelenség esetére a megismételt küldöttgyűlés időpontja és helyszíne  - figyelemfelhívás, hogy az ülés határozatképtelensége esetén, a 15 napon belül ismételten  összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számától  függetlenül határozatképes  - a napirend kiegészítésének lehetőségei  

  A küldöttgyűlés üléseinek napirendjét és az el nem döntött kiegészítéseket a 7.§.1.c. pontban foglaltak figyelembe vételével, az elnökség javasolja és terjeszti a testület elé.  A Szövetség elnöke hivatalból a küldöttgyűlés elnöke. Szükség esetén a jelenlévők közül felkérhet valakit a küldöttgyűlés levezetésére. A tisztújító küldöttgyűlésen a tisztújítást a jelölő bizottság valamelyik tagja vezeti le.   A jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét az elnök javaslatára – utóbbiakat a küldöttek közül – a küldöttgyűlés az adott ülésre választja meg.    6. Az elnökségnek évente kötelező az alábbi témákat a küldöttgyűlés napirendjére tűzni:  a. A Szövetség tevékenysége  b. A Szövetség gazdálkodása, költségvetése  c. Az elnökség, a bizottságok és a tisztségviselők munkája  A napirend más pontjainak elfogadásáról a küldöttgyűlés dönt.  7. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Tisztújítás esetén csak a küldöttek szavaznak, és a határozatképességet, valamint a szavazás eredményességét a jelenlévő küldöttek számából kell megállapítani.  8. Ha a küldöttgyűlés eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, az ülést el kell halasztani és 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. Az így összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.  9. A küldöttgyűlés nyilvános.  10. A küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez az összes, szavazati joggal rendelkező küldött háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.    11.Titkos szavazással határoz személyi kérdésekben, továbbá, ha a jelenlévő szavazásra jogosultak bármelyike indítványozza, és a küldöttgyűlés elfogadja.  12. A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az ülés elején megválasztott jegyzőkönyvvezető vezeti, az elnök, ha nem az elnök vezette le a küldöttgyűlést, akkor a levezető elnök is, és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és az ülés elején megválasztott két személy hitelesíti.  13. A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy  a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a Szövetség terhére másfajta előnyben részesít;  b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;  c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll  e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.  14. A küldöttgyűlés határozatait be kell vezetni a Határozatok Tárába.  15. A küldöttgyűlés jegyzőkönyvét minden tagszervezetnek meg kell küldeni.  A küldöttgyűlés hatásköre    10.§.    1. Az alapszabály megalkotása és módosítása.  2. Az évi költségvetés elfogadása és módosítása.  3. Az elnökség beszámolója, az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása.  4. Az elnökség tagjainak, a bizottságok vezetőinek, a tisztségviselőknek és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása.  5. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll.  6. A közhasznú célok elérése érdekében tervezett gazdasági tevékenység, vállalkozás megtárgyalása és jóváhagyása.  7. A Szövetség megszűnésének, egyesülésének vagy szétválásának elhatározása.   8. Küldöttek választása mindazon testületekbe, amelyekbe VMTSZ jogosult tagot vagy tagokat delegálni.  9. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagszervezetével, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.  10. A jelenlegi és korábbi tagszervezetek, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.  11. A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása.  12. A végelszámoló kijelölése.  11.§.    A Vezetőség megválasztása    (1) A szövetség tagjai közül a tisztségviselőket 4 éves időtartamra választja.  (2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.  (3) A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért 3 tagú Jelölő Bizottság végzi. Az Elnökség által megbízott Jelölő Bizottsági tagok önmaguk közül választanak Jelölő Bizottsági elnököt. A Jelölő Bizottság feladata, hogy a szövetség tagszervezeteket személyesen megkeresse és az azok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a küldöttgyülés elé terjessze.  (4) A jelölőlistára a küldöttgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.  (5) A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.  (6) Jelölés:  Valamennyi tagszervezet jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, egy általános alelnök és egy szakmai alelnök) a Jelölő Bizottság tagjainál szóban vagy írásban.  (7) A választás menete:  a) A jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás.  b) A választás kezdetén 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani.  c) A választás egy fordulós (elnök, alelnökök) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik.  d) Valamennyi tagszervezet képviselőjét egy szavazati jog illeti meg.  e) A szavazatok leadása után a Szavazatszámláló Bizottság összeszámolja a leadott voksokat.  f) A tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták.  g) Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.     Rendkívüli küldöttgyűlés    12.§.    1. Rendkívüli küldöttgyűlést kell összehívni:  a. Az elnökség határozata alapján  b. Ha a tagszervezetek 1/3-a ok- és célmegjelöléssel írásban kéri.  c. Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.  d. Ha a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi  e. Ha a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni  f. Ha a Szövetség céljainak elérése veszélybe került    A rendkívüli küldöttgyűlés küldöttei a legutóbbi rendes küldöttgyűlés küldöttei. A tagszervezetek jogosultak, ha ez az ülés megtartását nem veszélyezteti, a rendkívüli ülésre új küldöttet választani.  2. A rendkívüli küldöttgyűlésre a rendes küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.    Az elnökség    13.§.    1. A Szövetség két küldöttgyűlése közötti időszakban a háromtagú elnökség irányít.   2. Az elnökség legalább évi 4 alkalommal ülésezik.   3. Az elnökség, a bizottsági vezetők, a felügyelő bizottsági tagok és a tisztségviselők megbízatása 4 évre szól.  4. Az elnökség feladata és hatásköre  a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések  meghozatala  b) a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;  c) az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;  d) a Szövetség vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a  küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;  f) a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;  g) a küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;  h) részvétel a küldöttgyűlésen, és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása;  j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;  k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;  l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak  bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele;  m) a tag felvételéről való döntés;  n) a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtása;  o) a bizottságok munkájának figyelemmel kísérése, a bizottságok tagjainak megbízása, kivéve  a felügyelő bizottságot;  p) jutalmazások, kitüntetések felterjesztésének megtárgyalása;  q) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket a küldöttgyűlés a hatáskörébe utalt.  5. A munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.  6. Az elnököt, tartós akadályoztatása esetén, az általános alelnök teljes hatáskörrel helyettesíti.   7. A vezető szervek határozatait, üléseinek jegyzőkönyveit a titkár tartja nyilván. A nyilvántartásból ki kell tűnnie a határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, a döntés elfogadási arányának, nem egyhangú elnökségi határozat esetén a támogatók és ellenzők személyének. A nyilvántartásba és a közhasznú működéssel kapcsolatban keletkezett szövetségi iratokba bárki betekinthet a Szövetség hivatalos órái alatt.  8. Az elnökség határozatait az érintettekkel írásban kell közölni.  9. A Szövetség szolgáltatásai igénybevételének módját az elnökség saját kiadványai, valamint a megyei sajtó útján hozza nyilvánosságra.  10. Az elnökség egyes tagjainak feladatkörét, közte a helyettesítés rendjét (a 13.§. 6. pontjában foglaltakon felül) az elnökség maga határozza meg.    Az elnökség tagjai    14.§.    1.a.  Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár lehet a tagja,   1. aki a VMTSZ valamelyik tagszervezetének tagja, és rendelkezik bámilyen típusú érvényes MTSZ-kártyával  2. akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.  1.b.  Nem lehet az elnökség tagja   1. Az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.  2. az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  3. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig AZ, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.  4. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,  a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,  b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,  c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,  d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.      2. Az elnökség tagjai:  a. Elnök   b. Általános alelnök  c. Szakmai alelnök  3. Az elnökség tagjai tisztségüket önkéntes munkában látják el.  4. Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:  a. Az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel.  b. Észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével kapcsolatban.  c. Megbízás alapján a Szövetség képviselete.  d. Részvétel a küldöttgyűlés elé kerülő beszámoló és közhasznúsági melléklet, valamint egyéb beszámolók és jelentések elkészítésében.  5. Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.  6. Az elnökségi ülést az elnök hívja össze.  7. Az elnökség határozatképes, ha minden tagja jelen van.  8. Határozathozatal:  a) Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  b) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8: 1.§. (1) 1 pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.  c) Valamely elnökségi tagnak a határozathozatallal kapcsolatos támogató vagy ellenvéleményének indokát kívánságra a jegyzőkönyvben szó szerint szerepeltetni kell.  11. Az elnökségi tagság megszűnik  a. a mandátum lejártával  b. visszahívással  c. lemondással  d. elhalálozással  e. a Szövetségi tagság megszűnésével  f. ha az elnökségi tag megszünteti tagságát a VMTSZ-tagszervezetnél  g. ha a tagszervezet, amelynek tagja, nem hosszabbítja meg tagságát a VMTSZ-ben  h. a tagnak a közügyek gyakorlásától való eltiltásával  i. a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával  j. a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével      Bizottságok  Felügyelő bizottság    15. §.    1. A küldöttgyűlés a Szövetség gazdálkodásának, vagyonkezelésének, a szövetségi szervek működésének, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzésére 3 fős Felügyelő Bizottságot választ.    2. A bizottságnak csak olyan nagykorú magyar állampolgár lehet a tagja,   1. aki a VMTSZ valamelyik tagszervezetének tagja, és rendelkezik bámilyen típusú  érvényes MTSZ-kártyával  2. akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.  3. Nem lehet a bizottság tagja   1. az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.  2. Az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.  3. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.  4. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,  a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,  b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,  c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,  d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.   

4. A Felügyelő Bizottság, az elnökség véleményének meghallgatásával, ügyrendjét maga határozza meg. Ügyrendjét a Szövetség ügyrendjéhez kell csatolni.  5. A Bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van.  6. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.   7. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8: 1.§. (1) 1 pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.  8. Valamely bizottsági tagnak a határozathozatallal kapcsolatos támogató vagy ellenvéleményének indokát kívánságra a jegyzőkönyvben szó szerint szerepeltetni kell.    9. A Felügyelő Bizottság az elnökség, ill. az egyéb bizottságok vezetőitől és tagjaitól felvilágosítást kérhet, a Szövetség gazdasági irataiba betekinthet. Észrevételeiről tájékoztatja az elnökséget, szükség esetén a küldöttgyűlést. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján köteles felülvizsgálni a Szövetség mérlegét és azt hitelesítő záradékkal ellátni.    10. A küldöttgyűlés a Szövetség munkájának elősegítéséhez további bizottságokat hozhat létre. A bizottságok vezetőit a küldöttgyűlés választja meg, tagjait a bizottság vezetőjének javaslata alapján az elnökség írásban bízza meg.  11. A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a küldöttgyűlés előtt.  

    

12. Bármely bizottsági tagság megszűnik  a. a mandátum lejártáv  b. b. visszahívással  c. lemondással  d. elhalálozással  e. a Szövetségi tagság megszűnésével  f. ha az elnökségi tag megszünteti tagságát a VMTSZ-tagszervezetnél  g. ha a tagszervezet, amelynek tagja, nem hosszabbítja meg tagságát a VMTSZ-ben  h. a tagnak a közügyek gyakorlásától való eltiltásával  i. a tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával  j. a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével    Nem vezető tisztségviselők    16. §    1. A nem vezető tisztségviselők     a.)  tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökségi üléseken és a küldöttgyűlésen  b.)  kötelesek a küldöttgyűlésnek, külön felkérés esetén az elnökségnek beszámolni tevékenységükről  1.1.  Titkár Feladata:  vezeti a Határozatok Tárát 1.2.   Gazdasági felelős    Feladata:   1. nyomon követi a Szövetség gazdálkodását  2. előkészíti az elnökség számára az éves költségvetést és a gazdálkodásról szóló beszámolót Kötelessége:  1.  kapcsolatot tartani a Szövetség könyvelését végző személlyel vagy szervezettel  1.3. Pályázatfelelős Feladata:  1. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, elkészíti a pályázati anyagokat  2. Az elnökkel és a gazdasági felelőssel együttműködve elkészíti a pályázatok pénzügyi elszámolását, illetve a végzett munkáról a beszámolót  1.4. Minősítési felelős  Végzi a természetjáró minősítések elbírálását a VMTSZ-hez benyújtott egyéni túranaplók alapján  1.5. Oktatási felelős  1. Folyamatosan nyilvántartja a természetjárók alap- és továbbképzése, illetve a túravezetői tanfolyamok iránti igényeket  2. Kapcsolatot tart az MTSZ oktatási bizottságával, illetve a szomszédos megyék oktatási felelőseivel    Egyéb bizottságok    17. §.    PR-bizottság  3. A PR-bizottság tagjai   1.1. A Szövetség honlapjának karbantartója  Végzi a Szövetség honlapjának karbantartását  1.2. A média-kapcsolatok felelőse  Kapcsolatot tart a helyi írott és elektronikus médiával    18. §.    Jelölő Bizottság  Az elnökség, a Felügyelő Bizottság, az egyéb bizottságok és a nem vezető tisztségviselők mandátumának lejártát megelőző, rendes vagy rendkívüli küldöttgyűlés 3 tagból álló Jelölő Bizottságot választ, a tisztújítás előkészítésére.       A Szövetség gazdálkodása    19. §.  Cégszerű aláírás:    1. a)  Az egyesület elnöke: Az elnök a Polgári Törvénykönyv alapján a Szövetség általános képviseletére jogosult, ezért a Szövetség nevében egyedül ír alá, vállal kötelezettséget.  a. Kivételt képez a Szövetség bankszámlájáról való rendelkezés esete, mely esetben az aláírás érvényességéhez két jogosult személy együttes aláírása szükséges.  2. A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodással kapcsolatos operatív feladatokat a gazdasági felelős végzi, vagy megbízás alapján végezteti.    3. A Szövetség vagyona:  3.1. Készpénz, készpénzre szóló követelés, bankbetét, folyószámlán lévő összeg.  3.2. Értékpapír.  3.3. Ingó és ingatlan vagyon.    

  4. A Szövetség bevételei:   a) Költségvetési támogatás, pályázati bevételek  b) A tagszervezetek tagdíja  c) MTSZ Szövetségi támogatás  d) Adományok, tartós adományok, alapítványok támogatása, egyéb támogatás  e) Hagyományozás, örökség  f) Rendezvények bevételei, részvételi díjak, nevezési díjak  g) Szolgáltatási tevékenység ellenértéke, sportszolgáltatás  h) Gazdálkodó tevékenységből származó bevétel  i) Intézményi háttér működéséből származó bevétel   j) Reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzori támogatás  k) Kötvény, sorsjegy, téglajegy kibocsátásából származó bevétel  l) Egyéb bevételek  5. A Szövetség és tagszervezetei önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját vagyonukkal felelnek. A tagszervezetek a Szövetség tartozásaiért nem felelnek.  6. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg.   7. A Szövetség tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza.    VI.  A Szövetség megszűnése    19. §.  1. A Szövetség megszűnik:     a.  Ha a küldöttgyűlés kimondja a megszűnését.  b) Más társadalmi szervezettel történő egyesülésével.  c. Ha felügyeleti szerve megszünteti.  d. A törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését.  e. A fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.  f. Ha tagszervezeteinek száma hat hónapon keresztül nem éri el a tizet.    2. A küldöttgyűlés nem dönthet a Szövetség feloszlásáról, ha a Szövetséggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Szövetség fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.      3. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.    ZÁRADÉK   A JELEN ALAPSZABÁLYT a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség tanácskozó testülete az 1. számú határozatával 1990.október 09. napján elfogadta, majd 1998 augusztus 11-ei határozatával módosította, s az 1998. augusztus 11-én hatályba is lépett.    A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetséget a Veszprém megyei Bíróság 707. sorszám alatt nyilvántartásba vette.   Veszprém,1998.agusztus 11.        Baross Gábor  elnök   Nagy Pálné           Schoffhauzerné Bakonyi Ilona   Hitelesítő               Hitelesítő    A dőlt betűs módosításokat az 1999.február 6-i (Döbrönte), a vastag betűs módosításokat a 2001.május 8-i (Veszprém) közgyűlés hagyta jóvá.   Baross Gábor  elnök     Simon Ágostonné hitelesítő        Knauerné Gellai Mária hitelesítő  

ZÁRADÉK A JELEN ALAPSZABÁLYT a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség Tanácskozó Testületi ülése az 1. számú határozatával 2007.február 10-én elfogadta. Mag Éva elnök Simon Ágoston hitelesítő     Vrazsovics Gáborné hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: A JELEN ALAPSZABÁLY módosításait a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2009.január 17-én elfogadta. Mag Éva elnök Simon Ágoston hitelesítő     Vrazsovics Gáborné hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: A jelen alapszabály módosításait Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2012.04.24-én elfogadta.    Mag Éva elnök Balázs Ferenc hitelesítő      Szilágyi László hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: A jelen alapszabály módosításait Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2013.12.03-án elfogadta Mag Éva elnök Dürgő Ágnes Sarolta  hitelesítő    Szilágyi László  hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: 

 

A jelen alapszabály módosításait Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2015.01.25-én elfogadta. 

    Mag Éva elnök Dürgő Ágnes Sarolta hitelesítő      Szilágyi László hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: 

 

A jelen alapszabály módosításait Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2015.04.21-én elfogadta 

Mag Éva elnök 

Stéger Ildikó hitelesítő      Szalayné Zsirai Éva hitelesítő 

 

ZÁRADÉK: 

 

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton a kérelmező – illetve a jogi képviselő – igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának.  

A jelen alapszabályt a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség küldöttgyűlése 2019.01.19-én elfogadta.

 

Levezető elnökök:

Karácson Sándor                                             Stéger Ildikó

…………………………………………                         ………………………………………

 

 

Jegyzőkönyv vezető:                                    VMTSZ elnök:

Szalayné Zsirai Éva                                          Mag Éva Gizella

………………………………………….                        ……………………………………..

 

 

Hitelesítők:

 

ALÁÍRÁS:…………………………………..                             ALÁÍRÁS:……………………………………..

                Kovács Viktor                                      Hartig Judit

NÉV:………………………………………….                             NÉV:…………………………………………….

 

LAKCÍM:……………………………………                              LAKCÍM:………………………………………

 

SZEM.IG SZÁM:………………………..                              SZEM.IG SZÁM:………………

 

-----------------------------------------0-----------------------------------------

 

A szabályzat összeállítása abból a célból történt, hogy a számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások kerüljenek összeállításra, amelyek megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban:Számv. tv.), és a

a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak.    E számviteli politika a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség adottságainak, tevékenységének  legjobban megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg.  

                                                                                     I.      Azonosító adatok, általános rész

 

A szervezet neve:    VESZPRÉM MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG

Címe:   8200 Veszprém Wartha Vince u. 3

Nyilvántartási szám:   Pk. 600/1991/2, 1991.03.31

Adószáma:   18923126-1-19

Célja: Természetjárás és védelem, egészséges életmód  

Alakulás időpontja:  1991

A szövetség közhasznú civil szervezetként működik.

Képviselő: Mag Éva elnök 8400 Ajka Béke u. 25.

Beszámoló elfogadására, jóváhagyására jogosult: a küldöttgyűlés

Elfogadási határidő: tárgy évet követő május 31-ig.

 

ii. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

 .  

A Szervezet a vagyoni és pénzügyi eredményekről a kettős könyvvitel rendszerében teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet. A pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan regisztrálja. Az egyéb, nem pénzforgalommal kapcsolatos gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a főkönyvi számlákon évenként - az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat alapján rögzíti.

 

A Szervezet a kettős könyvvitelt magyar nyelven vezeti, melyet a Magar Köztársaság pénznemében a naptári év végén lezár.  Az alapszabály szerint az alaptevékenysége körében áfa alanyisága nem áll fenn.    

 

A SZÁMVITELI POLITIKA ALAPELVEI

 

A Számviteli Politikában elsősorban a számviteli törvényben meghatározott számviteli alapelvek kerültek  megjelenítésre.

A teljesség elve

 

A tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésbe csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági eseményeket jelentetjük meg.

Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni a törvényben előírtak szerint. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képező, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek.

 

A valódiság elve

 

A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvető feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt előírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár.  

 

A világosság elve

 

A beszámolónak érthető, áttekinthető, a jogszabályban előírt formában kell készülni. Az érthetőség a beszámolóban szereplő információk lényeges jellemzője kell, hogy legyen.

 

A folytonosság elve

 

A folytonosság elve azt  jelenA költségvtési év  nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző   év megfelelő záró adataival.   

 

Az óvatosság elve

 

A vásárolt eszközök a bekerülési értéknél magasabb értékben nem vehetők nyilvántartásba. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni.

  

Lényegesség elve

 

Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhető.

A költségvetési beszámoló kiegészítő mellékleteinek szöveges indokolásában minden olyan körülményt be kell mutatni, amelynek elhagyása befolyásolná a gazdálkodásról a megbízható, valós összkép kialakítását.

Az eszközök bekerülési értékének meghatározásánál alapelvként az Sztv-ben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően a könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a Szervezet működését, tevékenységét, feladatellátását szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével.   

 .

Befektetett eszközök

 

Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a  szövetség tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

 

Forgóeszközök

 

A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, szervezet tevékenységét nem tartósan szolgáló pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni.  

A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.

A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban lévő készpénzállományt és a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét.

 

Egyéb aktív elszámolások

 

Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen kiadásként. A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely alaptevékenység ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget.

A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlák (pénztár, bankszámlák egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.

 

Források

 

A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.

 

Saját tőke

 

Saját tőkeként kell kimutatni a szövetség  tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását, amely   folyamatos tőkeváltozásból ered.  A saját tőke induló tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze. Induló tőkeként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni az eszközök forrásául szolgáló tartós források állományát.  

Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló tartós forrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A könyvviteli mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

 

Tartalék

 

A költségvetési év tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység - aktív és passzív pénzügyi elszámolások pénzforgalma nélküli - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete.

Kötelezettségek

 

Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve az államigazgatási jogerős határozaton alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

 

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

 

Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen   bevételként, továbbá a   gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de eseti feladattal összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.

 

A Szervezet az 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti un. kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét beszerzéskor egy összegben elszámolja dologi kiadásként.

 

Az így elszámolt használatba került vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell az egyedi nyilvántartást mennyiségben.

Számítástechnikai eszközök közül az önálló egységet képviselő eszközöket egyedileg külön kell nyilvántartásba venni a tárgyi eszköz analitikus nyilvántartásában, értékhatártól függetlenül. Ilyen eszközök lehetnek pl. monitor, nyomtató.

 

Kis értékű készletek, követelések

 

a. Fajlagosan kis értékű eszközök nagysága

fajlagosan kis értékű készletnek minősül minden olyan eszköz, melynek   értéke nem haladja meg a 5000,- forintot. ezen érték alatti eszközöket mennyiségben sem kell nyilvántartani.

 

b. Kisösszegű követelés minősítése

A  Szervezet a gazdálkodás során kisösszegű követelésnek tekinti azt a követelést, melynek összege nem haladja meg a 100.000,- forintot.

 

 

A befektetett eszközök és immateriális javak

értékcsökkenésének elszámolása

 

Terv szerinti értékcsökkenés

 

Az immateriális javak és a tárgyi eszközök hosszú ideig szolgálják a szervezet tevékenységét, működését. Használatuk során amortizálódnak, veszítenek értékükből. Valós, mérleg szerinti értékük megállapításának egyik eszköze az értékcsökkenés elszámolása. Az értékcsökkenést a bekerülési érték alapján számítva, az alábbiakban meghatározott leírási kulcsok alapján kell elszámolni az alaptevékenységhez, mivel a szövetség vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

	a.	szellemi termékek	33%,
	b.	egyéb gépek, berendezések és felszerelések	14,5%
	c.	számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök	33%,

A Szervezet nem él a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével. 

 

A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendje

 

Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

 

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

 

A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket:

A pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla,  forgalomnál a hitelintézeti értesítés   megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell.

 .

 

III.A beszámoló formája, tartalma és a beszámoló-készítés időpontjának meghatározása

1. 1.      A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség a működéséről évente egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot.
2. 2.      A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség Az Országos Bírósági Hivatal honlapján keresztül és hírlevélben ad tájékoztatást működéséről és az adományok felhasználásáról. E tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl szöveges ismertetést is nyújt.
3. 3.      A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet éves költségvetési tervét a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el.
4. 4.      A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet szolgáltatásai fenntarthatósága biztosítása érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, amely alapján az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei (adományok és felajánlások, költségvetési támogatások, gazdasági-vállalkozási tevékenységek bevétele, önkéntesek nem pénzbeli hozzájárulása, más bevételek) egyensúlyban legyenek.
5. 5.      A Veszprém Megyei természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet az Ectv. 28. §-ában meghatározott beszámolójához kapcsolódó közhasznúsági mellékletet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon készíti el. A beszámoló fordulónapja tárgyév december 31-e, a mérlegkészítés időpontja legkésőbb tárgyévet követő év május 20, hogy az május 31-ig a letétbe helyezhető legyen.
6. 6.      A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet egyszerűsített beszámolót, a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. és 3. sz. mellékleteiben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott,– kettős könyvviteli programmal szabályszerűen vezetett adatok alapján, világos és áttekinthető formában köteles elkészíteni.
7. 7.      A mérleg tartalmára vonatkozó, a Számv. tv. 101–103. §-aiban, foglalt előírásokat kell alkalmazni. A mérlegben a saját tőke indulótőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből áll.

Tőkeváltozásként kell kimutatni  a  közhasznú tevékenység eredményét és  a  térítés nélkül kapott eszközöket.

IV. A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség bevételei:

 

1. Célszerinti működésre kapott támogatás

-        központi költségvetésből a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege  (adó 1 %)

-        külföldi magán és jogi személyektől,

-        a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke

-        egyéb

1. Pályázati úton elnyert támogatás

-          NEA működési támogatás

-          Programokra  elnyert támogatások

-          Önkormányzattól elnyert támogatások

-          MTSZ Szövetségi támogatás

3.A tagszervezetek tagdíja

4. Adományok, tartós adományok, alapítványok támogatása, egyéb támogatás

5.Költségvetési támogatás, pályázati bevételek

6.Hagyományozás, örökség

7.Rendezvények bevételei, részvételi díjak, nevezési díjak

8.Szolgáltatási tevékenység ellenértéke, sportszolgáltatás

9.Gazdálkodó tevékenységből származó bevétel

10.Intézményi háttér működéséből származó bevétel

11.Reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzori támogatás

12.Kötvény, sorsjegy, téglajegy kibocsátásából származó bevéte

13. Egyéb bevételek (Pl.kamat stb.)

A Szövetség és tagszervezetei önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért önállóan felelnek.

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség vállalkozási tevékenységet nem folytat.

 

Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.

 

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség kiadásai:

• A szövetség működési költségei (bérleti, üzemeltetési költségek, 

                                          anyagok, készletek, egyéb szolgáltatások,

                                          cél szerinti – pályázati támogatási szerződésben meghatározott  kiadások

 

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet nem végez vállalkozási tevékenységet, így a tárgyévre vonatkozó társasági adóbevallását kiválthatja a tárgyévet követő év február 15-éig benyújtandó ’01-as adóbevallásban tett nyilatkozatával.

 

Nyilvántartások:

A könyvvitelhez kapcsolódóan aVeszprém Megyei Gtermészetbarát Szövetség a következő analitikus nyilvántartásokat kell vezetnie:

-        befektetett eszközökön belül:

-     immateriális javak nyilvántartása,

-     tárgyi eszközök  nyilvántartása;

-        adók, adójellegű elvonások nyilvántartása;

-        szigorú számadásra kötelezett bizonylatok, nyomtatványok nyilvántartása;

-        bármely a szövetség által szükségesnek ítélt részletező kimutatás, pl.  tagdíj

-        pályázati dijak nyilvántartésa

 

A kettős  könyvvitel keretében vezetett nyilvántartásokba az adatokat csak bizonylat alapján szabad bejegyezni.

A könyvelés alapját képező bizonylatokat, szerződéseket, dokumentumokat, bankkivonatokat időrendi sorrendben kell lefűzni, mely alapján a könyveléssel megbízott személy gondoskodik a kettős könyvviteli programban  való könyvelésről.

 

BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

 

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség közhasznú civil szervezet pénzügyi befektetésekkel nem rendelkezik.  

 

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE

 

Követelésnek minősülnek a Veszprém Megyei Természetbarát szövetséggel szemben fennálló tartozások, a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények. Követelésként kell nyilvántartani más szervezetek, cégek, magánszemélyek, a vevők vagy a munkavállalók által elismert, de nem teljesített vagy még csak részben teljesített tartozásait.

 

 Egyéb követelések közé tartozik:

-    az anyagi felelősség érvényesítése címén előírt összegekkel, bírósági letiltásokkal;

-       különféle elszámolásokra (útiköltség-előleg, üzemanyag-előleg) kiadott összegekkel kapcsolatos követelések tartoznak.

-        

PÉNZESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

 

A könyvelés során a pénzeszközöket és azok állományát az alábbi bontásban kell kimutatni:

-        pénztár,

-        bankszámlák,

-        elkülönített – illetve lekötött betétek

 

• A Veszprém Megyei Természetbarát  Szövetség a készpénzállományát és annak forgalmát a pénztár számlán mutatja ki. A készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványokat szigorú számadási kötelezettség alá kell venni.
• A pénzeszközök számlára a pénzintézet terhelési, illetve jóváírási értesítése alapján kell könyvelni a forintfedezet elkülönítésének, továbbá feloldásának és felhasználásának összegét.
• A Számv. tv. értelmében a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor kell könyvelni.
• A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség a pénzeszközök leltározását minden évben december 31-ével egyeztetéssel köteles elvégezni. A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összegét a pénztárkönyvvel egyezően, bekerülési értéken kell a mérlegben felvenni. A bankbetétek értékét a mérleg fordulónapján a pénzintézeteknél elhelyezett betétek bankkivonattal egyező értéken kell a mérlegbe beállítani.

KÖTELEZETTSÉGEK ÉRTÉKELÉSE

 

A kötelezettségek azok a szállítási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő, amelyek a szállító vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a szövetség által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A kötelezettségek hosszú- és rövidlejáratúak. A kötelezettségeket a mérlegben könyv szerinti értéken kell értékelni.   

 

Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek közé tartoznak,

-        az adóhatósággal szembeni kötelezettségek.

 

ELLENŐRZÉS, ÖNELLENŐRZÉS SORÁN FELTÁRT HIBÁK

 

A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetségnél lefolytatott adóhatósági ellenőrzés, vagy önellenőrzés végzése során megállapított hiba – annak jellegétől: adóhiány, adóhiányt nem eredményező eltérés, számítási hiba, stb. függetlenül – jelentős összegűnek minősül:

-         ha az meghaladja a vétség éve szerinti mérleg főösszegének 2%–át,  

A felsorolt, előző évekre vonatkozó hibafeltárások miatti módosításokat a beszámoló mérlegének és eredmény levezetésének érintett tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredmény levezetés tárgyévi adatainak.

Az előző kategóriákba nem tartozó eltérések, mivel azok nem jelentős összegűek, a tárgyévi eredményt módosítják.

  A KÖNYVVITELI ZÁRLAT

 

  A könyvelést minden év december 31-én – az elvégzett egyeztetéseket követően le kell zárni.

 

Számlatükör

 

A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 47. §., és a 48. §. előírja a mérleg összeállításához szükséges információkat tartalmazó, illetve beszámoló tartalmi azonosságát biztosító egységes Számlatükör használatát. A Számlatükör elkészítéséhez ezen korm. rendelet 9. sz. melléklete tartalmazza a könyvviteli számlák számát és megnevezését, valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat.

 

A Korm. rendeletben megadott főkönyvi számlák közül a Szövetség által alkalmazásra kijelölt számlákat sajátosságainknak, adatszolgáltatási kötelezettségeinknek, valamint a nyilvántartási rendszerünknek megfelelően bontottuk tovább. Ezen alábontott főkönyvi számlák számát és elnevezését tartalmazza a Számlatükör.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

 

1.  A Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség Számviteli Politikáját    a  Vezetőség   elfogadta. Az elfogadott Számviteli Politika   2013.május 14. napjától alkalmazandó.

 

 

Kelt: Veszprém 2014.05.14.

 

 

                                                                                   …………………………………….

VMTSZ elnök

  Pénzkezelési szabályzat

A    szervezetnek pénzforgalmuk lebonyolítása céljára bankszámlával kell rendelkezni.

A számlavezető pénzintézetet a szervezet  szabadon választhatja.    .

A számlavezető pénzintézet kiválasztásnál egyértelműen a gazdaságossági és célszerűségi szempontoknak kell érvényesülnie.  

 

  A számlavezető pénzintézetnél vezetett számlával kapcsolatosan  alkalmazható fizetési módok lehetnek:

 

• Átutalás
• készpénz befizetés – vagy készpénz felvét

 

  Az elektronikus banki kapcsolat rendszer

 

A készpénzkímélő pénzforgalom alkalmazása érdekében a  szervezet bankszámlához kapcsolódóan a számlavezető pénzintézettel számítógépes bankkapcsolatot tart    fenn, melynek részletes szabályait a pénzintézetekkel kötött  szerződés tartalmazza.

•  

 

A …………………… házipénztárát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a pénzmegőrzés és  tárolás az előírt biztonsági követelményeknek megfeleljen, illetve, hogy a tulajdon védelme teljes körűen biztosítva legyen.

 

A pénztárosi feladatokat a …………….. látja el, akinek  felelőssége kiterjed a házipénztár jogszabályi előírásoknak megfelelő működésére, az elszámolási és nyilvántartási rendjének kialakítására, valamint ezek betartásának rendszeres ellenőrzésére.

 

A pénztáros a házipénztárban kezeli a számlavezető banktól – készp&e

Oldal: Dokumentumok
ÜDVÖZÖLJÜK A VESZPRÉM MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG HONLAPJÁN! - © 2008 - 2024 - vmtsz.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat